A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel Fazekas Gergely zenetörténész műismertető előadása előzi meg, melyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről a koncertre jeggyel rendelkezők. Kedves Közönségünk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az előre meghirdetetthez képest Pasztircsák Polina művésznő helyett Gebe-Fügi Renáta szoprán működik közre hangversenyünkön.

Mozart/Orbán/Mahler

Müpa & PFZ

2024. április 24. szerda 19.30 MÜPA - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wolfgang Amadeus Mozart: „Kis” g-moll szimfónia (K.183)
Orbán György: II. szimfónia – ősbemutató
Gustav Mahler: IV. szimfónia

Gebe-Fügi Renáta – szoprán

Vezényel: Kesselyák Gergely

Jegyárak: 12900 Ft – 3500 Ft » Jegyek a Müpa honlapján és jegypénztárában vásárolhatók. » Az előadás dinamikus árképzésű, ami azt jelenti, hogy a Müpa jegyrendszere az adott előadás jegyeinek árát a keresleti és kínálati viszonyoknak megfelelően rendszeres időközönként módosíthatja.

Jegyvásárlás

Naptárba mentem

Koncert galériakép — **Kesselyák Gergely**
karmester

1/1

Orbán Györgyöt választotta az évad zeneszerzőjének a Müpa

A hagyományokhoz híven a Müpa idén is megnevezte az évad művészeit. A hatalmas életművel rendelkező, nemzetközileg elismert és sikeres erdélyi zeneszerző, Orbán György kamarazenei darabjait és oratóriumait méltatlanul keveset hallani a modernkor koncerttermeiben. Ezen igyekszik változtatni most a Müpa, hiszen a 2023/24-es évad zeneszerzőjeként művei kiemelt figyelmet kapnak az új szezon programjában.

/Papageno/

Az évad zeneszerzője Orbán György - fotó: Csibi Szilvia / Müpa

Orbán György 1947-ben született Marosvásárhelyen, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán 1968 és 1973 között Sigismund Toduta és Max Eisikovits tanítványa, Jagamas János irányítása alatt pedig zeneelméletet tanult. 1973-ban ugyanitt zeneelméletet és ellenpontot tanított.1979-ben elhagyta Romániát és Budapesten telepedett le, ahol először a Zeneműkiadó Vállalat zenei szerkesztője lett. 1983 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés-tanára. 1989-ben Párizsban az UNESCO Tribune Internationale des Compositeurs zeneszerzőversenyén az ő Triple Sextetje az összes bemutatott munka között a legfigyelemreméltóbbnak bizonyult.

Ismertségét leginkább kórusműveinek köszönheti. Bár kórusmuzsikája jelentős változásokon ment át a hetvenes évek óta, néhány stílusjegy változatlanul, alapvetően jellemzi zenéjét. Munkásságát számos dal, négy oratórium, tíz mise, két tucat motteta, kilencven egyéb kórusmű és egy opera (Pikko herceg) fémjelzi.

Díjai:

Bartók–Pásztory-díj (1991)

Erkel Ferenc-díj (2002)

Artisjus-díj (2005)

Kossuth-díj (2014)

Ahogyan az emberek között, a műfajok világában is akadnak nagy túlélők. A kulcs mindkét esetben a megújulás képessége. A zenei műfajok örökifjú veteránja a szimfónia, amely több mint negyed évezred történetét tudja maga mögött. Kesselyák Gergely vezényletével három szimfóniát hallunk: egyet a 18. századból, egyet a 19. és a 20. fordulójáról, a kettő között pedig ősbemutatóként a Müpa „Az évad zeneszerzőjének", Orbán György új alkotását. Orbán György II. szimfóniája a három kompozíció közül bár a legújabb, stilisztikai szempontból akár Mozart és Mahler közé is helyezhető. Négytételes, klasszikus formavilágú és hangszerelésű darab, népdalidézetekkel, kifinomult harmóniai megoldásokkal, erőteljes hangzásbeli csúcspontokkal és érzékenyen ívelő dallamokkal.